Alkonyat
2009 november 4. | Szerző: fullpanic |
Szerző: Stephenie Meyer
Cim: Alkonyat
A vámpir históriák már évszázadok óta foglalkoztatják az ember elméjét. Mig régen, attól félve, hogy e földöntúli lények betegséget és halált hoznak az emberre, rettegést és pánikot keltettek, ma már jóleső borzongást nyújtanak a szórakozni vágyóknak. Tucatszámra jelennek meg a különböző, inkább romantikus, mint horror regények, melyeknek irói mintha elfeledkeztek volna az eredeti vámpitörténetekről, de legalábbis teljesen elferditették a legendákat.
Számomra élvezetet az ,,Interjú a vámpirral” c. történet nyújtott. Homályba vesző hátterek, félelmetes éjszakák, rettegés. Elvégre egy vámpihistóriának erről kéne szólnia, nem igaz? A mostaniak, mint ahogyan az Alkonyat is, elvetve ezt a szabályt, a hangsúlyt a szerelemre helyezik.
Egy vámpirfiú, aki nem akar embert ölni? Egy vámpirfiú, aki szerelmes lesz egy emberlányba? Tényleg ilyenek lennének a huszonegyedik század vámpirjai? Akkor az ősök foroghatnak a koporsóban…
Egy lerágott csont, amit az iró úgy próbál meg izesiteni, hogy vámpirokat alkalmaz köritésként. A meglepő az, hogy bevált neki! Igen népszerő az Alkonyat c. regény, aminek további részeit szinte futószalagon gyártják… Most már biztosan rájött az olvasó, hogy én nem vagyok rajongója e történetnek. Sőt.
Kevés benne a borzongás, ez az én nagy problémám. Ha a vámpir nem kóstolja meg az embert(barátnőjét), hogy nevezhető vámpirnak?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Akkor ez egy megtért vámpírfiú története, ami arra akarja terelni a figyelmét(nagyon helyesen) a borzongást keresőknek, hogy borzongást a szerelemben keressenek! Nem?
Véleményem szerint, ha valaki szerelmes borzongást akar, akkor romantikus könyvet válasszon. De ahhoz nem kell elferditeni a vámpirtörténeteket.
Hát épp ez az, hogy a vámpír (-lélek) kerüli az érzelmeket, mert fél tőle! Hozzá kell szoktatni őket, lépre csalva, hogy többé ne féljenek. Lássák, ez nem is olyan ijesztő. A vámpír szenvedély csak vérszívás, kalandkeresés csupán, élősködés egy olyan emberen, kihasználása egy olyan emmbernek, akit elengedni nem tud, de hű se tud lenni hozzá, mert ahhoz meg kell tanulni nem félni az érzelmek feltárásától, felvállalni, élni az érzelmeket.
Egy nagyon jó felmet ajánlok. Vámpíros, véres, de tökéletes pszichológiával, az elmelegedés folyamata is:
Az éhség (The Hunger), fsz. Catherine Deneuve, Susan Sarandon, David Bowie. Sajnos csak angolul láttam a TCM-n, kicsit értettem csak, de a szimbólumokat igen! Úgy tűnik szinkronnal nem is forgalmazzák, csak felirattal. Ez mindent elárul, ugye?
Hello! Én csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy megkóstolja… Igaz nem szánt szándékkal ront rá, de érzi az ízét… 🙂