Ingovány

2010 április 16. | Szerző:

Szerző: Popper Péter
Cim: Ingovány


Értelmetlennek tartottam a pszichológiát, és ki nem állhattam. Aztán – némi külső noszogatás hatására – elolvastam ezt a könyvet. Mondhatni ,,pályafutásom” ezzel vette kezdetét, s a mai napig a pszichológia a legkedvesebb elfoglaltságom s lehetőleg majd a foglalkozásom is. Ez a könyv egyszerű nyelvezetével, hétköznapi példáival olyan könnyedén ismerteti meg az olvasót az emberi lélekkel, hogy az szórakozásnak sem utolsó. Éppen ettől vált Popper Péter az ország – bár megkockáztatom, hogy globálisan is – az egyik legjobb pszichológusává; nem légből kapott, nagynak hangzó semmiségekkel kecsegtet, hanem olyan információkat, példákat oszt meg velünk, melyekkel a hétköznapokban is gyakran találkozunk. Rávilágit az okokra, és csakúgy finoman, erőltetés nélkül – nem Csernus – felvet egy – egy éretelmes gondolatot, amelyet érdemes tovább gondolnia az embernek.


Popper Péter számtalan könyvet irt, és számtalan könyvben hozták le egy – egy témával kapcsolatos előadásait. A Mesterkurzus majd’ mindegyik kötetének egy részét a neves pszichológus irásai foglalják el. Természetes, ha egy – egy gondolata több helyen is előfordul; az Ingovány egyike a legjobb összefoglaló irásainak. Popper Péter, idős kora ellenére, egyike volt azoknak a ritka embereknek, akik két lábbal a földön járnak, és habár maga is hús – vér ember, hibákkal és rossz tulajdonságokkal, egyike azoknak, akik mindezt el tudják viselni és képesek beismerni. Egy roppant intelligens embertől búcsúzott a világ 2010. április 16 – án. Ám élete munkája továbbra is készen áll, hogy felnyissa az emberek szemét; könyvei nem kifejezetten harcokról szólnak, sokkal inkább ébresztők.

Címkék:

Szellemlány

2010 március 15. | Szerző:

Szerző: Torey Hayden
Cim: Szellemlány


Torey Hayden az évek során elsajátitotta, hogyan férkőzhet a gyermekek bizalmába. Nemcsak a tanulmányai, de empátiája és türelme is segitette őt mindebben. Ezúttal egy kisegitő osztály kerül a keze alá, ahol habár a gyerekek létszáma igen alacsony (négy fő) , azok betegségük és aktivitásuk miatt túltesznek egy nagyobb csoporton is.


Érdekes, kedves gyerekekkel ismerkedhetünk meg ebben a regényes formátumban megirt igaz történetben. Egy izgága indiánfiú, egy autista srác, egy beszélni nem tudó, csupán makogó hangokat kiadó fiú és egy görnyedt hátú, állitólag jó ideje nem kommunikáló lány alkotja az osztályt. A regény a legutóbbit állitja középpontba, és annak problémáját próbálja meg kibontani.
Főhősnőnk ráveszi a kislányt, hogy szóra nyissa száját, ám ezzel Hayden egy hihetetlenül kusza gombolyag fonalát ragadta a kezébe. Eltelik egy kis idő, mig beindulnak az események, és lassacskán egyre több információ jut a felszinre. Az oldalak fogyatkozásával egyre értetlenebbül áll az olvasó a történtek előtt, és még maga a szakember sem tudja, hogy mi az, amit elhihet a Jadie nevezetű kislány elmondásából, és mi az, ami csupán az elméje szüleménye. Fantáziájával szinesitett mondanivalójában borzalmas mozzanatok elevenednek meg; a pszichiáternő csupán találgatni tud: sátánizmus, szexuális erőszak? És e rengeteg szóból, mi az, ami a valóságot adja vissza, és mi az, ami csupán a tévé közvetitése által vert fészket a kislány fejében?


Vontatottság, néha már – már idegtépő találgatások kuszasága jellemzi e könyvet, amit valóban csak annak ajánlok, akit érdekel a gyermekpszichológia, a gyermeki gondolkodás, és a lélek mélysége.

Szép álmokat, Billy!

2009 szeptember 14. | Szerző:

Szerző: Daniel Keyes
Cim: Szép álmokat, Billy!


Ki volt Billy Milligan? Egy valóban meghasadt személyiség, vagy egy zseniális szinész, aki szerepével hirnevet szerezhetett magának?


Ez a vaskos könyv kissé unalmsan kezdődik; az olvasó végigkisérhet egy rövid nyomozást majd rajtaütést, és bizonyitékok felvonultatását. Mikor azonban Billy Milligan börtönbe kerül, és sorjában jelentkeznek a különböző benne lakozó személyiségek, igencsak felpörögnek az események. A huszonnégy személyiség között találunk egy brit akcentussal beszélő, fennhéjázó, intelligens fiatalembert, Arthurt; egy nagydumás tinédzsert, Allan – t (abszolút kedvenc); egy szláv akcentussal beszélő, bivalyerős fegyverszakértőt, Ragen – t; Tommy – t a szabaduló- és festőművészt és még sorolhatnám. Egy közös tulajdonság azonban mindegyik személyiségben megtalálható: ha nem ők vannak a folton, fogalmuk sincs az elmúlt eseményekről. Általában mindig csak egy személyiség uralja Milligan tetsét, és a többieknek bizony nem sok sejtelme van, hogy mi folyik ,,odakint”; igy lepődött meg az Amerikában élő Allan, amikor Arthur jóvoltából egyszer csak Angliában találta magát.
Milligan a pszichiátriai kezeléseknek köszönhetően képes volt visszaemlékezni gyerekkorára és az azt követő összes eseményre, amiket nagylelkűen meg is osztott a kórházba látogató iróval.


Fantasztikus történet, ami a hetvenes években nagy port kavart Amerikában. Hisz a kérdés még mindig megválaszolatlan: mi van, ha egy nagyszerű szinész – szélhámossal volt dolguk?
Én már kizártam ennek lehetőségét.

A gólyakalifa

2009 szeptember 3. | Szerző:

Szerző: Babits Mihály
Cim: A gólyakalifa


A szépirodalom és Babits Mihály eme gyöngyszeme mindenképp megér néhány órát, melyben elbűvöl, meglep, feldühít, rokonszenvet ébreszt és elszörnyülködtet a két személyiségre hasadt fiatal férfi története.


Mindenütt azt látni, hogy az emberek elégedetlenek életükkel. Nem elég sikeresek, nem elég gazdagok, vagy egyszerűen nincsenek megelégedve magukkal. Ez a könyv azonban szétoszlatja saját keserűségünket – ha csak olvasás alatt is – , mert egy olyan gyermek, a könyv előrehaladtával férfi személyisége bontakozik ki előttünk,


akit hatalmas átokkal sújtott az élet, mert annak ellenére, hogy ember, nem mindig uralkodhat cselekedetei fölött. Retteg, hogy álomba merülésével felszabaditja másik személyiségét, annak környezetét és életét. A főszereplő nem szokványos disszociativ személyiségzavarban szenved, mert ahelyett, hogy átvenné másik személyisége a teste felett az irányitást, álmában ő maga éli egy másik ember életét. Két élet – két sors, két munkahely. Az egyik népszerű, barátokkal és barátnővel körülvett művelt úriember, a másik depressziv hajlamokkal biró, monoton munkát végző, boldogtalan gyermekkorral rendelkező férfi. Mindkét világban következmények követik a cselekedeteket, és olyan valósak, hogy már- már az olvasó sem tudja eldönteni, melyik a főszereplő valódi élete, és melyik az a sors, amelyet éjszakáról éjszakára gyöngysorként továbbfűz.


Elgondolkodtató történet, amely szembesit a kérdéssel, hogy hol ér véget a valóság és kezdődik képzeletünk szüleménye.

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!